Albumok – Nekem így

Nekem így…
2009, Lazlo Co Kft.

Hangszerelés, programok: Éry Balázs, Gátos Iván, Pacsai Márk
Vokál arrange: Auth Csilla, Szolnoki Péter
Billentyűs hangszerek: Éry Balázs, Gátos Iván
Gitár: Sipeki Zoltán, Szabó Márton
Szaxofon: Gyenes Béla
Vokál: Auth Csilla, Kozma Orsi, Szolnoki Péter, Hastó Zsolt

A felvételek a Sanatorium stúdióban és a Gibbon stúdióban készültek
Keverés és mastering: Tonio, Gátos Iván
Fotó: Falus Kriszta
Smink: Horacsek Ági
Haj: Sári Kata
Borító: Noel
Executive producer: Szűts László

Dalszövegek

NEKEM ÍGY
(Lerch István – Demjén Ferenc)

válaszoltam százszor de te nem hittél nekem
kérdéseidre ráment majd a fél életem
ha nem tetszik egy szólam, mert túl magas neked
próbáld úgy, hogy néhány hanggal lejjebb énekled

nekem így, neked úgy két egyszerű út
de te nem veszed észre, hogy egy helyre fut
nekem így, neked úgy két egyszerű út
s amit én kapok, abból neked is jut mindig

te átugrottad könnyen, alattam összetört a léc
s te ott ugrálsz még most is, csak előre nem lépsz
zöld még az az alma, mit rég érettnek vélsz
csak ne téveszd a színt így el, ha szemaforhoz érsz

nagy a világ, mi legalább ne veszekedjünk ketten
nagy a világ, egyformák sosem leszünk már tán

ürítsük ki végre a béke serlegét
bár lehet én a bort, s te a vizet kedvelnéd
ha nagy lenne, a fél világot megkínálhatnám
de túl kicsi a serleg, csak nekünk elég tán

HA SZERETNÉL MA MÉG
(Zeffer András – Horváth Attila)

nem tudom, hívsz-e holnap
nem tudom, jössz-e holnap,
de szeretném, ha szeretnél ma még

nem tudom, hogy látsz-e holnap
nem tudom, hogy lesz-e holnap,
de szeretném, ha szeretnél ma még

ha nézhetném, ahogy elalszol
ha itt lennél, mikor ébrednék

ha mégis máshogy lenne
és én már nem leszek benne
legyen szép, legyen úgy is szép

akárhol és akármerre
vezessen a jó szerencse
és segítsen, segítsen az ég

minden ajtó titokra nyílik,
ha tudnánk a jelszót, be se léphetnénk

mintha már a semmibe szédülnék
szeretném, ha szeretnélek még

álmok olvadóban
lángok elfogyóban
szeretném, ha szeretnél ma még

napok, évek elfutóban
lábnyomok a tiszta hóban
szeretném, ha szeretnél ma még

365
(Szolnoki Péter – Auth Csilla)

365 napja vágyakozom
azt mondják, nem vagyok észnél
365 napja várakozom
hogy végre észrevegyél

ma megint rám néztél a kávégépnél
tudtam, csak engem vártál
ha netán átjönnél és randit kérnél
hidd el, kellemesen csalódnál

nem azért, de a boldogsághoz
nem elég, ha egy iratot áthoz

jaj, hagyjatok már békén!
hiszen épp, hogy a nevedet tudja
neked ennél jobb is jutna
ezt hadd döntsem el én!

tehetnél valamit igazán egy év után
alig pár lépés az irodám

de este végre lent a liftajtónál
vonzalmad nem volt kérdés
„a vezér kéret”- mondtad s köddé váltál
rögtön éreztem, már szeretsz rég

és ez annak a jele, hogy holnap
bemutatna az anyukájának?
jaj, hagyjatok már békén!
ez a szépfiú nem olyan őrült
aki vesz neked gyémántgyűrűt
ezt hadd döntsem el én!

TÉTLEN ÉVEK
(Gátos Iván, Auth Csilla – Auth Csilla)

csak egy felszínes ismeretség
nem figyelem, hol jársz oly sok éven át
te mégis mintha várnál

vajon miért ez a változás?
még én se tudom, hidd el, most miért érdekel
de fontos, épp mit érzel

csak a tétlen évek ténye fáj
a sok tévedésért kár
de ha ez kellett, hogy rám találj
nekem mind megérte már

nem akartalak észrevenni
féltem, ez az érzés mindent felborít
de most már ez se számít

ugye hasztalan elterelni gondolataim?
hisz titkolnom nehéz
hogy szívem már tiéd rég

JÖTTEM, LÁTTAM, GYŐZTEM
(Szolnoki Péter – Auth Csilla)

hegyeken, tengereken jöttem, láttam, győztem
hol az a mesebeli jó, mi engem várt?
a szépen kikövezett sárga útra léptem
de közben valahogy az álom mégis köddé vált

szomorú, jól tudom, de egy szívre vágyom rég
s minek agy, ha létezik, de nem ért?
kicsi mersz kellene, soha többet nem félnék
hogy ezeket megleljem, hol kapok esélyt?

valaki rám köszönt, nagyon ismerősnek tűnt
odajött, láttam bölcs mosolyát
„ne feledd, így vagy úgy valahányan tévedtünk
ha kicsit is kételkedsz menj, keress tovább!”

hegyeken, tengereken jöttem, láttam, győztem
hol az a mesebeli jó, mi engem várt?
a szépen kikövezett sárga útra léptem
de közben valahogy az álom mégis köddé vált

keresem egymagam, hol a kincs, mit kaphatnék
egyedül, vállamon a világ
hiszen ő messze jár, de én hallom hangját még
„a felelet benned van, nincsenek csodák”

hegyeken, tengereken jöttem, láttam, győztem
hol az a mesebeli jó, mi engem várt?
a szépen kikövezett sárga útra léptem
de közben valahogy az álom mégis köddé vált

hegyeken, tengereken jöttem, láttam, győztem
hol az a mesebeli jó, mi engem várt?
a szépen kikövezett sárga útra léptem
és közben valahogy az álom rég valóra vált

SZAKADÉK
(Gátos Iván – Auth Csilla)

néhány napja látom szemeden
minden kérdéstől félsz
érintésed hűvös idegen
érzem válasz remélsz

mély a szakadék
mégsem küzdenék
sorsom örök zuhanás ezután

engedném választhass szabadon,
melyik út vár most rád
kérdés nélkül tűrném megadom
ahogy indulsz tovább

mély a szakadék
mégsem küzdenék
sorsom örök zuhanás ezután

de a hangom halkan szól:
vajon tényleg így van jól?
bárcsak értenéd,
rajtad múlik minden rég

NEKEM ENNYI NEM ELÉG
(Éry Balázs, Auth Csilla – Auth Csilla)

azt hittem tévedés, mikor szép lett minden hirtelen
túl könnyű játszma volt, sose kellett hozzá kínzó türelem
kérdeztem, miért nem érzem a jóllakottság ízét
de rájöttem, nem én lennék – tudtam, nekem ennyi nem elég

nem kellett sorba állnom, az élet rögtön felkarolt
egy kérdés változatlan az úton mégis bennem zakatolt
miért kaptam annyi jót, ha csak ennyi volt a célom
és többet meg se próbálnék? – tudtam, nekem ennyi nem elég

tanultam évekig, de a szó már mit sem ér
amikor minden érzés legbelülről űz
harcoltam önmagammal, mert hittem, bírom még
kevés, hogy elfogadjam – tudtam, nekem ennyi nem elég

mindennek megfelelni, a vágy most bennem oly erős
hisz szóhoz én jutok tudom, én vagyok most másért felelős
s ha őszintén vallanám, ami énszerintem számít
ők kérdés nélkül elhinnék – de most már nekem ennyi nem elég

tanultam évekig, de a szó már mit sem ér
amikor minden érzés legbelülről űz
harcoltam önmagammal, mert hittem, bírom még
kevés, hogy elfogadjam – tudtam, nekem ennyi nem elég

s amiért megküzdöttem, akkor lesz enyém
amikor minden egyes szívben ég majd tűz
győznöm kell minden áron, hogy lássák mennyit ér
vállalni ezt a sorsot, mert biztonságban élni nem elég

FÚJOM A DALT
(Demjén Ferenc, Gátos Iván, Auth Csilla – Auth Csilla)

sűrű, kerek erdő mélyén élt egy lány
folyton énekelt, de mindig más hangján
átok sújtja, melynek súlya rettentő
míg az összes haja földig meg nem nő

miért néztek
őrültnek?
százféle hangom van és kész

mit vártok?
tudjátok:
hosszú haj és rövid ész

én csak fújom a dalt
én csak fújom a dalt

sárkányfűtől kezdve mindent megpróbált
kígyóméregig a varjúhájon át
rémes üstökben a főzet gőzölgött
ám a haja szála egy centit sem nőtt

így élek
higgyétek
én most már bármit megtennék

mondjátok
mit láttok?
ugye hosszabb kicsikét?
nem bánom
így hordom
sorsomnak tüskés bosszúját

túlzottan
megszoktam
ezt a rövid frizurát

2/A
(Gyenes Béla – Auth Csilla)

inkább csak érzem az esőt
nem látok, elvakít a köd
rég nem jár busz se már
kicsi tócsák fénye navigál

csizmámban térdig áll a víz
lábam már rég magától visz
megfázom, jól tudom
de ma mégsem bánom

dúdolva nyár lesz az őszből
kora reggel már újra te védesz a széltől

kék Saab-ban köpcös negyvenes
elvinne, bár csak Vácra megy
randin volt, gondolom
csak az illatfelhőt szagolom

háttérben szól a rádió
azt mondják, mégse lesz még hó
hallom a hangokat
de csak téged látlak

rendben lesz hajnalra minden
tudom, távol van még, mégis boldog a szívem

NEM TUDOK NEM GONDOLNI RÁD
(Auth Ede – Halmágyi Sándor)

hogy ki voltál nekem?
a választ keresem
és mondok szavakat
kicsiket, nagyokat

hisz nem volt olyan rég
a postás keres még
sok régi jó barát
emleget, gondol rád

a nappalt még csak jól bírom
emléked este fáj nagyon
mindegy, vállalom vagy tagadom
de szent igaz, hogy akarom
nem tudok nem gondolni rád
nélküled üres lett a ház, védtelen

a hűvös kezekért, a fénylő szemekért
a sok-sok mosolyért, köszönet mindenért

ha egyszer visszatérsz
és veled jön a fény
majd újra nevetünk
boldogan te meg én
volt sok szép örömöm
mégis csak köszönöm